ROBERT SCHUMANN

REQUIEM MIGNONÉRT

GOETHE: WILHELM MEISTER CÍMŰ REGÉNYÉBŐL



KAR
Kit hoztok e csöndes társaságba?

SZÓLÓ
Megfáradt játszótársat hozunk néktek;
hadd nyugodjék köztetek, míg egykor
égi testvéreinek ujjongása ismét fel nem kelti.

KAR
Első a fiatalok közül, légy üdvözölve körünkben!
Gyásszal üdvözlünk!
Se fiú, se leányka ne kövessen téged!
Csak az aggkor közeledjék készségesen és nyugodt szívvel
e csendes csarnokhoz és komoly társakkal nyugodjék
a drága, drága gyermek!

SZÓLÓ
Ah! mennyire nem szívesen hoztunk ide!
Ah! és itt kell maradnia!
Hadd maradjunk mi is, hadd sírjunk, sírjunk koporsójánál!

KAR
Nézzétek csak e hatalmas szárnyakat!
Nézzétek a könnyű, tiszta köntöst! mint csillog fejéről
az arany szalag. Lássátok e szép,
méltóságteli nyugodalmat!

SZÓLÓ
Ah! e szárnyak nem repítik fel;
könnyed játékban nem lebeg már köntöse;
amikor rózsákkal koszorúztuk fejét,
barátságosan tekintett ránk.

KAR
Nézzétek a könnyű tiszta köntöst mint csillog...
A lélek szemével nézzetek a magasba!
Bennetek éljen az alkotó erő, amely a legszebbet,
a legmagasabbat, az életet a csillagok fölé emeli.

SZÓLÓ
Ó, jaj! hiányzik ő nekünk itt,
nem andalog már a kertekben,
nem szedi többé a mező virágait.
Hadd sírjunk és maradjunk mellette!

KAR
A lélek szemével nézzetek a magasba!

SZÓLÓ
Gyermekek! Térjetek vissza az életbe!
A csobogó vízzel játszadozó
friss levegő szárítsa fel könnyeiteket.
Meneküljetek az éjszaka elől!
Az élők sorsa a nappal, az öröm és az idő.

SZÓLÓ
Fel, térjünk vissza az életbe.
Adjon nékünk a nappal munkát és örömöt,
mígnem nyugovást hoz a nap és felüdít az álom.

KAR
Gyermekek! siessetek, az életre fel!
Tiszta köntösében, égi pillantással
és a halhatatlanság koszorújával
találkozzék véletek a szeretet! Fel!



Ormay Imre szabad fordítása