LISZT FERENC CHRISTUS - ORATÓRIUM I. KARÁCSONYI ORATÓRIUM No.1. BEVEZETÉS No.2. PASZTORÁL ÉS AZ ANGYALI HÍRNÖK SZAVA Az angyal ezt mondta a pásztoroknak: Nagy örömet hirdetek nektek, mivel megszületett nektek ma a világ üdvözítője, alleluja. Nagy mennyei sereg vette körül az angyalt. Dicséretet énekeltek az Istennek: "Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön a jóakaratú embereknek. Alleluja." No.3. STABAT MATER SPECIOSA (HIMNUSZ) Áll a bájos Istenanya Széna mellett vigadozva: Rajta fekszik Gyermeke. Lelke boldogságtól árad, Szent örömben könnybe lábad, Hogyha nézi, két szeme. Tisztaságos szép szerelmet Mint sugárzott, mily dalt zengett, Egyszülöttjét látva ott! Felkacagva mint nevette, Szent fiát miként szerette, Kit világra hozhatott. Nincs öröm, mely párja volna, Szempár sincs, hogy így ragyogna. Több vigaszt mi hoz neki? Együtt örvend, aki látja, Krisztus anyját megcsodálja, Mint Fiát becézgeti. Népe bűnét hogy lemossa Krisztus, barmok közt alomra Fekszik fázva, éhesen. Anyja látja, szánva szánja, Hallja sírni, s ott imádja A silány szálláshelyen. Jézusának jászolához Angyalnép az égből szállott, S zengte boldog himnuszát. Vének, ifjak ottan álltak, Lakta szívük nagy csodálat, Ajkuk szóra nem talált. Add, Anyám te, jóság kútja, Hogy bensőm átélni tudja Boldogságod érzetét! Bennem akkor lángra kelne Üdvözítőm szent szerelme, S néki jobban tetszenék. Arra kérlek, vésd szívembe Minden kínját is, szeretve Szenvednék, mint egy vele. Fiadnak, ki szénaágyra Égből szállt, magát alázva, Hadd legyek hű embere! Add meg kérlek, míg csak élek, Együtt örvendjek tevéled Jézuskámnak és neked! Add, hogy mindig véled lakjak, Fiad oldalán maradjak, Míg az élet számkivet. Lelkünk lángja egy maradjon, Boldogságom el ne hagyjon, Erre vágyom szüntelen. Drága Szűz, most kérve kérem, Fájó választ ne adj nékem: Hadd maradjak gyermeked! Hadd hordozzam az Erőset. A halálon ki erőt vett, S kész volt hagyni életet. Töltse színig szívem-lelkem, És borától részegedten Járjam szentek táncait. Lángra gyúlva, önfeledten, Ha minden mást is feledtem, Lelkem úgy társuk marad. Fiad óvjon, arra kérjed, Páncélt öltsek, szent igéket, S őrizzem kegyelmeit. Midőn testem sírba tér meg, Imát mondjak, míg csak élek, És meglássam szent Fiad! Ámen. No.4. PÁSZTORJÁTÉK A JÁSZOLNÁL No.5. A HÁROMKIRÁLYOK VONULÁSA II. VÍZKERESZT UTÁN No.6. A NYOLC BOLDOGSÁG Boldogok, akik szegények lelki értelemben, mert övék a mennyek országa. Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet. Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak. Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek. Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek. Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent. Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek. Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa. No.7. AZ ÚR IMÁDSÁGA Mi Atyánk, ki a mennyekben vagy, Szenteltessék meg a Te neved. Jöjjön el a Te országod. Legyen meg a Te akaratod, Miként a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, Bocsásd meg a mi vétkeinket, Amint mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vigy minket kísértésbe, Hanem szabadíts meg a gonosztól. Ámen. No.8. AZ EGYHÁZ ALAPÍTÁSA Te Péter vagy, és én ezen a kősziklán építem fel egyházamat, és a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni rajta. Simon, János fia, szeretsz engem? Legeltesd bárányaimat! Legeltesd juhaimat! No.9. A CSODA Uram, ments meg minket, elveszünk! Mit féltek kishitűek? És nagy nyugalom támadt. No.10. BEVONULÁS JERUZSÁLEMBE Hozsanna, áldott, ki az Úr nevében érkezik, Izrael királya! Áldott, aki érkezik, a Király, az Úr nevében, béke az égben s dicsőség a magasságban! Hozsanna Dávid fiának, áldott, aki az Úr nevében érkezik. Áldás, hogy eljött atyánknak, Dávidnak országa: Hozsanna a magasságban! III. SZENVEDÉS ÉS FELTÁMADÁS No.11. SZOMORÚ AZ ÉN LELKEM Szomorú az én lelkem mindhalálig. Atyám, ha lehetséges, távozzék el tőlem ez a pohár; mindazonáltal ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem amint te. No.12. STABAT MATER DOLOROSA Áll a fájdalomnak anyja, Kín az arcát könnybe vonja, Úgy siratja szent Fiát. Gyász a lelkét meggyötörte, Kín és bánat összetörte, Tőrnek éle járta át. Ó mi nagy volt ama drága Szűzanya szomorúsága, Egyszülött szent magzatán! Mennyit sírt és hogy kesergett, Látván azt a nagy keservet, Azt a nagy kínt szent Fián. Ki ne sírna, melyik ember, Hogyha ennyi gyötrelemben Látja lankadozni őt? Ki ne sírna Máriával, Hogyha látja szent Fiával Szenvedni a szent szülőt! Népét hogy megmossa szennytől, Látta tenger gyötrelemtől Roskadozni Jézusát. Látta édes egy szülöttét, Halálos nagy elepedtét, Látta, hogy halálra vált. Szeretetnek szent kútfője, Add, a fájdalomnak tőre Járjon át a lelkemen. Hogy szívemben lángra kelne Krisztusomnak szent szerelme, Segíts neki tetszenem. Esdek, hogy szívembe véssed, Szűzanyám, nagy szenvedésed S az Átvertnek sebeit. Gyermekednek, a sebzettnek, Ki miattam szenvedett meg, Osszam meg gyötrelmeit. Add meg kérlek, hogy míg élek, Együtt sírjak mindig véled S azzal, ki a fán eped. A keresztnél véled állni, Gyászban veled eggyé válni: Erre űz a szeretet. Dicső szűze szent szüzeknek, Hadd ízleljem kelyhedet meg: Add nekem fájdalmaid: Add tisztelnem, add viselnem, S nem felednem: holt Szerelmem, Krisztusomnak kínjait. Sebeivel sebesítsen, Szent mámorba részesítsen Buzgó vérével Fiad. Ki érted lángragyúltam, égek Védj meg engem, drága Szűz te, Ha az ítélet riad. A kereszt őrizzen meg, Krisztus halála óvjon meg, A kegyelem oltalmazzon meg. S hogyha testem porba tér meg, Lelkem akkor a nagy égnek Dicsőségét lelje meg. Ámen. (Sík Sándor fordítása) No.13. O FILII ET FILIAE (HÚSVÉTI HIMNUSZ) Ó, fiú légy, vagy lány akár! Égi Király, dicső Király, rajt' nem lett úrrá a halál. Alleluja! És Mária Magdaléne, Jakab anyja és Szalóme jött kenettel - a testére. Alleluja! Intést kapván Magdolnától, a sírbolt bejáratához lihegve fut a két apostol. Alleluja! (Hajdók János fordítása) No.14. RESURREXIT Harmadnapon halottaiból feltámadt. Krisztus győz, Krisztus kormányoz, Krisztus uralkodik Mindörökkön örökké. Hozsanna a magasságban. Alleluja. Ámen.