JOHANN SEBASTIAN BACH 99. KANTÁTA "WAS GOTT TUT, DAS IST WOHLGETAN" I. KÓRUS Mit Isten tesz, mind jó nekem, és bölcs minden végzése. Ha ő vezérli életem, szívemben csend és béke. Ő az enyém, gond, baj ha ér, meg tud védeni engem. Hagyom, hogy ő vezessen. II. BASSZUS RECITATIVO Szilárdan áll igazságának beszéde, Ő engemet meg nem csal, s nem engedi, hogy a hívő elbukjék vagy elvesszen. Igen! Mivel az élet útján vezet, bátorodj, szívem, s elégedj meg Isten atyai hűségével és jóságával. Légy hosszútűrő: ha valamilyen baj környékez, Isten, mindenható kezével elfordítja rólad a veszedelmet. III. TENOR ÁRIA Ne remegj, csüggedt lélek, bár keserű a kereszt pohara! Isten, a Csodálatos Férfiú a te bölcs orvosod, aki nem tölt halálos mérget neked, bár elrejti az édes nektárt. IV. ALT RECITATIVO Most tehát az öröktől fogva megkötött szövetség marad hitem fundamentuma. Teljes bizonyossággal hirdeti: életben és halálban Isten az én világosságom, rábízom egész éltem. S bár minden napnak megvan a maga baja, a kiállott szenvedés után, ha már eleget sírtam, elérkezik a menekülés pillanata, amelyben megláthatom Isten hűségét. V. SZOPRÁN, ALT DUETT Ha a kereszt keserűsége a test gyengeségével viaskodik, mégis minden jól van így. Ha a keresztet elvakultságában elviselhetetlennek tartja valaki, később sem fog gyönyörködni benne. VI. KORÁL Mit Isten tesz, mind jó nekem. Ezt vallom, bármi érjen. Ki benne bízik szüntelen, megőrzi száz veszélyben. Bármily sors vár, gond, baj, halál, tudom, el nem hagy engem. Hagyom, hogy ő vezessen.