JOHANN SEBASTIAN BACH 138. KANTÁTA "WARUM BETRÜBST DU DICH, MEIN HERZ" I. KÓRUS ÉS RECITATIVO (ALT) Miért szomorkodsz szívem, ha csak mindennapi boldogulásod fölött bánkódsz és szenvedsz, Ah, mily szegény vagyok, súlyos gondok nyomasztanak, estétől reggelig tart szenvedésem, Isten irgalmazzon nekem! Ki fog megváltani ettől a rossz és gonosz világtól? Mily nyomor van körülöttem, ah, bárcsak lennék már halott! akkor bízzál a te Uradban Istenedben, ki minden dolgot teremtett. II. RECITATIVO (BASSZUS) Megvetett vagyok, az Úr szenvedést okozott nekem az ő haragjának napján, készleteim háznépem eltartásához fogytán vannak, az öröm bor előtt a könnyek keserű kelyhét kapom, hogyan tudnám dolgaimat nyugalommal intézni, ha sóhaj az ételem és könny az italom? III. KÓRUS ÉS RECITATIVO (SZOPRÁN, ALT) Ő nem tud és nem is akar elhagyni téged, bár ő tudja, ami téged gyötör, Ég és Föld az övé, Ah, hogyan? Isten gondoskodik a jószágról, a madaraknak adja ételét, jóllakatja a fiatal hollókat, csak én, én nem tudom, hogy milyen módon - én szegény gyermek - keressem meg kevéske kenyerem; hol van valaki, aki megmentésemre sietne? Atyád és Urad Istened az, aki minden szükségben melletted áll, Elhagytak; úgy tűnik, mintha Isten nyomoromban még gyűlölne is, pedig ő mindig a jót gondolja velem. Ah, gondok, gondok, ah, minden reggel és minden nap megújultok, ezért panaszkodom állandóan, ah, nyomor, kemény szó, ki áll mellettem bánatomban? Atyád és Urad Istened az, aki minden szükségben melletted áll. IV. RECITATIVO (TENOR) Ah, édes a vigasz, hogy Isten nem hagy el, s meg sem feledkezik rólam, akkor nyugodt és türelmes vagyok, a világ gyűlölhet állandóan, gondjaimat örömmel az Úrra bízom, és ha ma nem segít, akkor segít majd holnap. Boldogan rejtem gondjaimat a párnám alá, és semmi mást, csak ezt akarom vigaszul hallani: V. ÁRIA (BASSZUS) Istenbe vetem bizalmamat, hitem Őrá hagyatkozik. Több gond nem emészthet, többé szegénység nem gyötörhet, a legnagyobb szenvedések közepette ő Atyám marad, az én boldogságom, ő csodálatosan tart engem. VI. RECITATIVO (ALT) Nos hát, végre békével nyugodhatok meg, nektek gondok, megírom búcsúlevelem, most már, mint a mennyben, úgy élhetek. VII. KORÁL Mert te Istenem és egyben Atyám vagy, nem fogod gyermekedet elhagyni, Te atyai szív, én csak egy szegény porszem vagyok, a Földön nincs vigasz számomra.